2012. október 26., péntek

Kemoterápia II.

A keddi kezelés elég „viccesen” zajlott, mivel szoba nem volt fenntartva nekem, csak egy „átutazó” ágy, ahova más kemóssal együtt, illetve egymás után befeküdtünk, megkaptuk a kezelést és a viszontlátásra. Mondhatni: Take and go! A végén, mikor kisétáltam, egy nővér sem kérdezte meg hogy vagyok. Mindegy, jobb is igy, gyorsan túl voltam rajta és otthon hajthattam álomra a fejem. A vénásan adott gyógyszer most 1 óra alatt folyt le (5 dózis egyben),a karom jobban bírta mint múltkor. Viszont alig tudtam utána hazamenni taxival. Egész este pihentem,gyengének éreztem magam, és hányingerem volt.
Az első pár napon -úgy emlékszem- nem volt ezen kívül különösebb bajom. Fáradt voltam mint mindig, már az is eléggé megterhel, hogy munka után minden egyes nap be kell utazzak a városba sugárkezelésre, mire haza érek már fél8. A régi énemmel ellentétben nem vágyom másra ezután, mint lefürdeni és befeküdni a meleg ágyba.

Az ezt követő hosszú hétvégére elterveztem mindent. Ki akartam használni a jó időt és napsütést amennyire csak lehet. Be volt tervezve biciklitúra, séta, ebédek, és a többi és a többi.
Egyik nap éjjel viszont arra keltem, nagyon fáj a hasam. Reggel fel akartam kelni, de ahogy felálltam, elkezdtem remegni, izzadni, és alig kaptam levegőt. Azt hittem hányni fogok. Eljött az ideje és felnyitottam az első- doktornő által hányingerre adott- szájban azonnal aldódó gyógyszert. Pillanatok alatt hatott és megmentett egy kellemetlen esettől. Nem tudtam pontosan megmondani hol fájt, az alhasam, vagy a gyomrom, egy nagy gombócnak éreztem az egészet. Azon a napon főleg feküdtem. Így kezdődött, ami azóta is napi szinten meglátogat, hosszabb vagy rövidebb időre. Azt hiszem tönkretette a kezelés a gyomrom. Sosem volt erős, máskor is nagyon jól éreztem a szagokat és a gyomrom is fájdogált. Most azonban talán még ennél is jobban érzek minden illatot és zavar, de lehet csak azért, mert mindentől hányingerem lesz. Nem igazán tudok enni, csak édeset és finomat kívánnék, nehéz beletörődni a bio eledelbe ami- valljuk be- sehol sincs egy jó mekitől, csokihegytől, fagyitól, stb. A túrórudi feledteti velem a kínokat, attól mindig felvidulok, főleg akkor ha nyerek is még egyet.. :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése