Aggodalom

Munka után Á megnézte a hasam, mert már egy ideje elég keménynek éreztem. Megtapogatta és talált valamit. Ez meg mi? -kérdezte. És egy kis csomócskát éreztünk az alhasamnál. Már volt petefészekcisztám, rögtön az volt az első gondolatom, hogy „remek, megint van egy”. De mivel fogamzásgátlót szedek pont emiatt, és ezáltal nincs peteérésem ami eredményeképp nem is lehet ki nem durranó pete ami cisztává alakulna, igy ezt hamar kizártam. Akkor mi? Nem lehet más csak nyirokcsomó!! Jaj, ne! Nem akarok mindent elölről kezdeni! Nem akarom, hogy megint műtsenek, hogy újra kezdődjön az egész, mikor olyan kitartóan haladok előre, nem történhet meg újra velem!

Mivel fájt az alhasam, így elkezdtem reménykedni hátha felfázás vagy nőgyógyászati probléma okozza a duzzanatot. Kicsi volt az esély, mert különösebb rosszulétet, lázat nem éreztem ezeken kívül. De esély az akármilyen pici is, esély marad. Elmentem urológushoz délben SZTK-ba. Szánalmasan viselkedett a doktor úr, majdnem kitett az ajtón, hogy menjek már, mert fél órával zárás előtt mentem. Felöltözve, aktatáskával a kezében hallgatott, majd kértem, hogy csak 3 perc, nézze már meg a hasam UH-n. Feláldozta magát és tekert kettőt a hasamon a géppel. Kért vizelet tenyésztést (felfázás esélye miatt) és írt Uh-ra beutalót majd elment. Kérdeztem, hogy lát-e valamit, de még egy korrekt válaszra se méltatott. Nem nyugodtam meg.

Este elmentünk Á-val nőgyógyászhoz, még nem jártam itt, magándoki, de muszáj volt sürgősen még egy szakvéleményt kérnem. 1 óra várakozás után(!) fogadott. Valóban kedves volt, de az, hogy 15 percért kért 21ezer Ft-ot felháborítónak tartom! Konzultációért, azaz hogy elmondtam mi a bajom 5000Ft-ot kért. 3000Ft-ért vett le mintát és megállapította, hogy nyirokcsomóduzzanatom van (ami végül kiderül, hogy nem volt helyes diagnózis). 10 000Ft-ért kitenyésztik a mintát. Újabb 3000Ft-ért kértem, hogy Uh-on nézzen meg. Semmi kórosat nem látott. 5 perc beszélgetés, egy hibás szakvélemény, és tenyésztés, amit nem is ő csinál eredménye a zsebében 21ezer Ft.Persze számla nélkül. Én ezért majdnem két napot dolgozom! Sajnos a nők ki vannak szolgáltatva ennek. Vagy fizetünk és emberszámba vesznek, vagy sztk-ba megyünk és tűrjük a megalázástatásokat. Az viszont tény, hogy a választás a miénk. Nekem mindkét helyről megvan a tapasztalatom és a véleményem. 

Nem nyugodtam meg, sőt! Vártam a másnapot, hogy elmehessek a bőrgyógyászomhoz, aki végre megmondja mi a bajom valójában..

Ma voltam a dokimnál. Eddig nem bírtam őt annyira, de az előző napok eseményei után rá kell jöjjek, még mindig ő foglalkozik a legjobban és legtöbbet velem, pedig nem is kap pénzt. Úgy döntöttem, adni fogok neki hálám jeléül valamit ha sikeresen túl leszünk ezen az egész rémálmon.

7:35kor megérkeztem. 7:45-kor behívott. Megnyomkodta a hasam és közölte, semmi kóros. Kicsit megnyugodtam. Megnyomkodta valami idegen pasi is, ő is azt mondta, hogy semmi bajom, így nem érdekelt kicsoda. Több szem biztosabban és jobban is lát ugye. Kértem, hogy küldjön el UH-ra mert szeretnék megnyugodni. 8:20kor nálam volt a beutaló, lebeszélte az ottani dokival. Addig olvasgattam a könyvem, amiről már meséltem. Mindig erőssé tesz és reménykedővé. Kicsit nyugodtabban mentem a sokadik UH-ra, és nem törődtem azzal, hogy még munkába is kell mennem ezután, akármi is lesz. Nem is bíztam benne, de 8:50kor behívtak. Egy fiatal lány volt az orvos, talán 3 évvel idősebb nálam, hasonlított is rám. Csóválta a fejét mikor látta a születési dátumom. Elkezdtük nézni a profi gépen a profi cuccokkal a belsőségeimet. Máj, lép, méh, majd jött az izgalmas rész- nagyon izgultam. És nagyon boldog voltam mikor közölte, csak a bélrendszerem nem okés, és azt érezni, látni. Végre megnyugodtam, együtt örült velem a doki is.

Már annyi de annyi orvosnál jártam, annyi de annyi Uh-ot csináltak életemben, hogy igazából annak örülnék nagyon de nagyon, ha egyszer nem azért járnék ott és sikítanék föl, hogy nincs csomóm meg daganatom, hanem amiért egy átlagos, egészséges, szerencsés és boldog nő szokott. Az lenne életem egyik legszebb napja.