2013. január 23., szerda

MR vizsgálat

Azt mondhatom, hogy sajnálatos módon megtapasztaltam milyen egy MR vizsgálat, és ennek egyetlen pozitívumát kihasználva- azaz, hogy leírhatom a tapasztalataimat amit mások felhasználhatnak –elmesélem mi történt.
Máj MR-re voltam hivatalos az onkológiai központba este 8 órára, mivel a CT vizsgálatkor találtak bizonyos eltéréseket, és szerették volna alaposabban kivizsgálni, amire az MR a legmegfelelőbb vizsgálati mód (részletesebb, pontosabb).
Hívtak reggel hogy lesz csúszás, majd este 7 körül, hogy 10-re menjünk. Ez teljesen normálisnak számít ezen a helyen, sajnos annyi a beteg, hogy csúszásra kell számítani. 10-től éjfélig voltam ott és ebből csak fél óra volt a várakozás. Ennyi idővel számolni kell, ha valaki ilyen fajta vizsgálatra megy.
Amikor bementem egy fülkében le kellett vetnem a ruháimat (bugyi zokni cipő marad -köppeny fel) majd egy tűt helyeztek a vénámba. Ezzel adták a kontrasztanyagot a vizsgálat alatt. Várnom kellett míg az előző beteg végez (negyed óra), majd én jöttem. Kaptam füldugót, mert a gép nagyon hangos.
MR/CT összehasonlítás:
MR: - le kell vetkőzni teljesen, hogy fém ne legyen rajtunk –a gép sokkal hangosabb, kopogó hangot hallat (kicsit félelmetes) –a vizsgálat hosszabb –a kontrasztanyag kevesebb –teljesen betolnak egy fehér lyukba, bezártságérzést kölcsönöz –gyakori levegővisszatartás szükséges.
Amikor felkeküdtem az ágyra, letakarták a mellkasom egy nehéz tárggyal, és még egy tárgyat rátettek félkörben a mellkasomra. Mozgás kizárva. Bedugtam a fülldugót (ami semmit nem ért) majd betoltak a gép belsejébe. Fehérség vett körbe, mint a szoláriumban kb.
Mikor elkezdődött a vizsgálat, kellett egy hatalmas lélekjelenlét, hogy ki ne ugorjak a gépből annyira hangos volt. Ez meglepett. Ráadásul egy női géphang bemondja, hogy vegyek levegőt és tartsam bent 20 másodpercekre…és ezt ismételni fél percenként. Közben figyeltem hogy a tű a karomban ne mozduljon el mikor ide-oda húztak (legalábbis én úgy éreztem), szóval ez az összesen 20-25 perc olyan volt mint egy vizsga..figyelni kellett, kicsit izgulsz, és különböző feladatokat kell „megoldani”.
A kattogásban nem találtam logikát, de van egyébként, mert a gép akkor gerjeszt magának a vizsgálathoz szükséges vákumot(?). Ki volt plakátolva, hogy ez az eljárás nem eredményez veszélyes sugárzást. Fémmel viszont kapcsolatba lépve személyi sérüléseket okozhat. Érdekes, mert ahogy tudom fémes jellegű kontrasztanyagot adnak..tehát aki fémérzékeny…nem mehet.
Mikor elkészültünk a vizsgálattal, várnom kellett újabb fél órát, mert vissza kellett feküdni, hogy megnézzék, hogyan választja ki a májam az anyagot. Így egy szál virágmintás köppenyben és csizmában kimentem a váróba, ahol Á elaludt a széken, de felébredt és addig beszélgettünk. A tűt már kivették. Magamra terítettem egy kabátot, hogy mégse egy elmegyógyból szabadultnak hassak, ha bárki arra jár e késői órán. Jó, hogy velem volt, elterelte a figyelmem, így a félelmet és stresszt le tudtam redukálni arra a fél órára amíg bent voltam.
Amikor letelt az idő és visszafeküdtem, elfelejtettem betenni a füldugót. Ki volt írva, hogy ne izguljunk, gondoljuk pl. hogy fekszünk a tengerparton. Csak azt tudtam elképzelni, hogy háborúban épp jön a vadászpilóta és lő…vagy hogy fúrják a betont, vagy, hogy Rambo megy a TV-ben.
Ha arra kellene felelnem melyik vizsgálat a jobb, az MR vagy a CT, nem tudnék dönteni. A CT-n nagyon megvisel ahogy a kontrasztanyag szétáramlik a testemben,de gyorsabb,  míg az MR hosszadalmas, hangos és a levegővételek egy idő után nehézkesek (főleg 10kg-val a mellkasomon). Amikor távoztam, úgy köszöntem a kedves nővérkének: Jó éjszakát! A „viszontlátásra” kizárva –nem akarok senkit viszont látni ott (sem)...!

2013. január 10., csütörtök

Új év, új feladatok

Az évem jól kezdődött, a karácsony, és a szilveszter jól sikerült, majd voltunk egy 4 napos wellness hétvégén, ahol nem voltak gondok, munka, stb, csak mi ketten Á-val!
December 30-án pedig elhoztuk életünk első közös kutyáját egy menhelyről. Kicsit nagyocska, de nem tudtam ellenkezni, olyan tökéletes! Lány, 5 hónapos német juhász keverék, barna cuki foltokkal itt-ott. Mondhatni a kezdetektől jól viselkedik, bár van annyi meló vele kb. mint egy gyerekkel. Így a hangulatom mostanában nem ér rá ingadozni, nem érek rá depizni, mert őt kell kényeztetni és kiszolgálni, és persze Á-val is szeretünk együtt lenni kettecskén amikor épp időnk engedi. Néha eszembejut, hogy beteg voltam, és hogy még sok-sok vizsgálatra "vagyok hivatalos", de ehhez hozzá kell szokni; ez vár rám életem végéig.

Voltam kontroll vizsgálaton a bőrgyógyászomnál január 2-án.  Most jó kedve volt, kedves, érdeklődő és figyelmes volt. Biztos ő is kipihente magát az ünnepek alatt.
Megkaptam a CT leletem. A doki azt mondja nem azonosítottak áttétet a test egyik pontján sem! Ez jó hír! Örültem neki nagyon! A kevésbé jó hír, hogy a májam és tüdőm miatt újabb MR / CT kell. Rutinvizsgálat, ilyenkor bármi furcsa az újra megvizsgálandó, míg ha nem lenne háttértörténetem továbbsiklanának felette.

Máj: már régebb óta látnak rajta valamit ami valószínűsíthetően hemangioma. Ezt akarják egy MR vizsgálattal megerősíteni. (mondjuk meg is van dagadva a májam, azt nem tudni miért, lehet a kezelések. Viszont a véreredményem jó lett!). Az időpont január 20 20:00-ra szól. Ez a vizsgálat csak a májat térképezi fel, és sokkal részletesebben mint a CT.
„A jóindulatú daganatok nagyon gyakoriak: nőkben gyakrabban jelentkeznek, többségük kialakulása fogamzásgátlók szedésével hozható összefüggésbe. A három leggyakoribb jóindulatú elváltozás az érdaganat (hemangioma), a valódi májsejt daganat (adenoma) és a fokális noduláris hiperplázia (ami tulajdonképpen a máj saját szöveti elemeit, de az ép májszövethez képest eltérő arányban tartalmazó képlet).”

Tüdő: találtak egy azelőtt nem létező „képletet”, ami lehet pl. megfázás stb. maradványa, szeretnék újra megnézni. Remélem mire odakerül a sor már nem is lesz ott. Február 22-re van időpontom. Most nem kell inni előtte folyadákot (1 óra alatt 1 liter undorító ízű lötty) "csak" a vénás injekció lesz. Lassan törzsvendég leszek CT-n…pedig nem a kedvencem :(
Aggódhatnék ezen viszgálatok miatt, de nem szeretnék! A februári vizsgálat még olyan távoli, hát még az eredménye! Miért ne lehetne jó az eredmény nekem is alapból, mint sok más, egészséges emberé!