Az éjjelek jelenleg forgolódással telnek. 1-2 hétig még jól aludtam a gyógyszer abbahagyása után, de mostanra már annyira bizonytalanná vált minden (és kaptam nem egy rossz hírt a hasonló betegséggel kezelt ismerősökről is), hogy nehéz túllépni a pánikon, és hajtogatni, hogy minden sikerülni fog, így amikor felébredek, van hogy azt mondom, jaj, ne már, az ébrenlét rosszabb mint aludni. Persze beindul az agyam, és elkezdek pánikolni, meg-megremegek, és nyugtatgatni kell magam, hogy visszaaludjak. Van hogy fél óránál is több kell...van, hogy nyugtató.
Érdekes álmaim vannak. Többször álmodom, hogy üldöznek, háború van, van, hogy egyedül vagyok, van, hogy másokkal harcolok. Egyszer olyan álmom is volt mostanában, hogy meghaltam. Valami betegség féle lehetett, tudtam, hogy nincs menekvés, és halálom után szellemként járkáltam először a kortermekben, majd az élők között. Igen, eléggé feladásnak tűnik ez az álom. Míg a harc inkább a szembenézést jelenti. A legutolsó ehhez hasonló álmomban egy korteremben egy modern gépben feküdtem, ami meghatározta a daganatok helyét és meggyógyította azokat. Sajnos csak a testem középső részéig jutottam, ott sikerült mindent elpusztítani, majd felébredtem.
Ma volt az első nap, hogy nem éreztem a mellkasomnál jobbról majd balról szoritó érzést. Viszont most feljebb kúszott, és olyan mintha gombóc lenne a torkomban ami főként estére jön elő, ahogy eddig is ezek a fájdalmak, és amiatt nem érzem magam éhesnek. Jobb oldalon a nyakamban egészen felig kis izomláz még mindig jelentkezik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése