Az a két dolog motoszkál a fejemben, napról napra, lefekvéskor, felkeléskor, hogy:
minden rendben lesz
és hogy
semmi sincs rendben
Mindkettőben igazam van; most minden rendben van (alapvetően), és lesz, hogy semmi sem lesz az. A kérdés mikor.
Élj a mának? Vagy tervezd a jövőt?
Mindkettő helytálló lehet, mégis mindkettőben vannak buktatók.
Ha a mának élsz ugyan megélhetsz fantasztikus pillanatokat, nem rohanva lelassíthatod körülötted a dolgokat, megállíthatod kicsit az időt és megnézheted mennyi szép dolog is van körülötted, amit nem veszel észre...viszont kicsit olyan lehet, mint aki lemondott a holnapról. Nincs hite a jövővel kapcsolatban, hit nélkül pedig nincs küzdelem. Ha nem látod a jövőt, a jelent nem úgy éled, célok nélkül a jövő elveszik.
A jövőt tervezni ebben a helyzetben néha kicsit nehézkes. Az orvos nekem ma azt mondta, ne nézzünk annyira a jövőbe. Ja, mondom, bocs. Örüljek, hogy élek, ugye? Rosszul jött ki ahogy mondta, szerintem nem ez volt a jelentése a mondandójának, de mégis mindenkiben benne van, hogy egy kicsit mégis. Mostanában azonban elkezdtem a jövőn ábrándozni. Nehéz évekig csak az adott napnak élni. Belefáradtam. Vagy csak máshogy kezdtem gondolkodni. Valaki azt mondta, a jelen szüli a jövőt. Tehát ha így is úgy is a jövő felé haladok ma, miért is ne haladjak úgy ahogy én azt megálmodom, elképzelem, remélem, hiszem és vágyom?
Tanulság: élj a mának úgy, hogy tudod; a jövő és az álmaid nincsenek is olyan messze.
A múlt az már a múlt,
A jövő még nem létezik
Ha teljes szívedből hiszed,
elérheted amire vágysz,
És az lesz a Te JELENed.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése