Eddig a lábfejem égett le, már majdnem egy hónapja, de még mindig látszik a helye.
Amikor leégett még nem éreztem csak harmadnap, és a fájdalom este, vízszintes pozícióban jelentkezett, de akkor annyira, hogy egy kád hideg vízben töltötte a lábam az estéket. 2 nap alig aludtam. A fájdalmak durván 4 nap után múltak el, és egy hét után tudtam zárt cipőt hordani.
Második nagy leégésem június elején egy baki miatt történt. Mindenhol lekentem magam rendesen a legmagasabb faktorú naptejjel, és tűző napon 11-kor kisétáltam a 3 percre lévő boltba és vissza. Azaz összesen max 8-10 percet tölöttem napon. Végzetes hiba volt, de tanultam belőle.
A probléma az volt, hogy maradtak olyan területek a hátam közepén amit nem értem el rendesen. Itt hólyagosra égtem. A fájdalmak másnapra jelentkeztek, sokkal erősebbek voltak mint a lábfejemnél, kb két nap volt, hogy azt hittem nem bírom ki. 3 napig erős fájdalom csillapítót szedtem, de még így is 2 napig egy percet sem tudtam aludni. Komolyan semmit! Ami segített, vagyis enyhített valamelyest a fájdalmon az a vizes ruhás hűtés volt, de pár nap után, mikor már nem vörös hanem barna árnyalatúvá vált az égés, az érintést sem tudtam elviselni a bőrömön, nem tudtam ruhával sem lefedni és otthon kellett maradnom a fájdalmak miatt. 3-4 napig félóránként hideg zuhannyal hűtöttem a fájdalmas területet, viszont legeslegrosszabb helyen volt, mert féltem, kapok egy jó kis tüdőgyulladást az égés mellé. Mikor kezdett varasodni, neogranormont kentünk rá, de vakarni nem értem el, így újabb szenvedés volt kiállni, hogy viszket, és semmit nem tehetek.
